Következő kiállítás:

 

TAKATS TIH WEB 720x235

 

Városi csodák - Takáts Márton a Kogart Gyűjteményben

2019. 09. 21. - 11. 24.

Megfáradva, méretes orrcimpáin mélyeket fújtatva cammog súlyos léptekkel Dürer rinocérosza, a meg- testesült grafika Budapest utcáin. Nem találja a helyét. Nem találja az idejét. Unalmában elfekszik a körtéren, elállva a villamost, a jó polgárok pedig kikerülik – sietnek a dolgukra, ez így természetes. Még szerencse, hogy a várost úgy tervezték, hogy elférjenek benne ekkora csodák

Takáts Márton grafikáin ez a kizökkent idő és a szemünk előtt megbúvó, néhol groteszk, de sohasem kegyetlen világ merevedik vonalakká: az állványukról lemászó kávéházi szobroknak, a vendéglátóst ját- szó ördögi figuráknak, az együtt parolázó Glenn Gould és a városi túrákból megtért Casanova alakjának – akiket teret és időt átívelően Takáts műtermi zongorájánál hozta össze a sors. Takáts Márton, a vándor rézkarcoló, egyszerre tanúja, leírója és megteremtője az elhagyatott aluljárókkal, kávéházak asztalra fordított zárórai székeivel benépesített urbánus legendáknak – a mindennapi városi csodáknak.
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány tudatos gyűjteményépítésének egyik jól definiálható vonala egy minden szempontból reprezentatív grafikai anyag összeállítása. Ezen törekvésünk új állomásaként vettük gondozásba Takáts Márton eddigi, technikai szempontból is hihetetlenül sokszínű grafikai életművét a KOGART Gyűjteményén belül. A több mint 400 lapból álló anyagot tovább gazdagítja, hogy a befejezett al- kotásokat megelőző tanulmányok és vázlatok, próbanyomatok, illetve ezek nyomására szolgáló rézlapok is immár a Gyűjteménybe tartoznak. A bemutatott válogatás így egyszerre nyújt betekintést az alkotói folyamatba, valamint a mindennapjainkban megbúvó rejtelmekbe – a városi csodákba!

 

 

Aktuális kiállítás: 

 

KONDOR TIH WEB 720x2352

 

KONDOR BÉLA - Az utolsó ikonfestő 
2019. 06.15. - 09.15.

A kiállítás helyszíne, Tihany adott otthont 1973-ban Kondor Béla (1931-1972) festő- és grafikusművész első posztumusz kiállításának, melyet hagyatékából rendeztek, így adekvát színhelye a róla való megemlékezésnek és a munkássága előtti tisztelgésnek. A művészetét elemző írásokban hamar megjelent az „utolsó ikonfestő” titulus, mely egyszerre utal életművének ikonos korszakára, világképének univerzális jellegére és a művészet iránti szerzetesi alázatára. A kiállítás anyaga részben ebből az ikonosnak nevezett korszakából válogat, részben pedig kitágítja a meghatározást a szerkezetet, konstrukciót előtérbe helyező művekkel.

 

                                                               

Állandó kiállítás: 

001421 s

 

TIHANY VONZÁSÁBAN – Válogatás Borsos Miklós szobrászművész munkáiból

A KOGART gyűjteményeinek gazdag anyagából válogatott állandó kiállításon mutatjuk be a 20. század egyik legnagyobb magyar szobrásza, a nyarakat 1943-tól Tihanyban töltő Borsos Miklós (1906–1990) művészetét.

Saját mestersége, a szobrászat és a rajzolás mellett egy másik, egész életén át jelen lévő élménye a zene szeretete és a zenélés, a hegedülés volt. Szobrászi pályája és életműve is leginkább egy harmonikus, formailag és gondolatilag tökéletesen megkomponált, kiegyensúlyozott zeneműhöz hasonlítható, amelyben minden hang és minden ütem önálló karakterrel bír, mégis alárendelődik a partitúra egészének.

"Képzőművészetünk 20. századi történetének e kiemelkedő személyisége olyan mély gyökerekkel kötődött az emberi műveltség egyetemes értékeihez, a Biblia és a keresztény kultúra világához, a görög-római mitológiához, a reneszánsz emberközpontú, a szellemiséget dicsőítő szemléletéhez vagy a zenéhez és a természethez, mint az a fa, amely mélyre ereszti a gyökereit ahhoz, hogy az erdő sűrűjében a többi fa közül magasra nőve kiemelkedhessen a fény felé.

Tudását nem iskolákban, képzőművészeti akadémiákon szerezte. Gyermekként – Nagyszeben utcáin kóborolva – órákig nézte, hogyan dolgoznak műhelyeikben a kőfaragók, az ötvösök vagy az aranyművesek. Fortélyaikat ellesve, szinte észrevétlenül, játszva tanulta meg a különböző mesterségek alapfogásait. Később „beiratkozott" a művészettörténet legősibb, ám napjainkig legjobb „főiskolájára", mikor hosszabb időt töltött Itáliában, majd gyalogszerrel végigjárta a Földközi-tenger partvidékét Marseilles-től Velencéig. Európa jelentős múzeumaiban, Firenze képtáraiban és templomaiban az ókori egyiptomi és görög szobrászok mellett olyan nagymesterek műveiből tanult, mint Masaccio, Leonardo, Michelangelo, Dürer, Rembrandt vagy Rodin. Ezzel párhuzamosan megismerte korának jelentős festészeti és szobrászati áramlatait: Picasso, Brâncuşi, Henry Moore mellett elsősorban Mednyánszky László, Gulácsy Lajos, Egry József, Derkovits Gyula, Barcsay Jenő, illetve Beck Ö. Fülöp, Medgyessy Ferenc és Pátzay Pál alkotásai felé fordult érdeklődéssel.

A képzőművészeken kívül hamarosan más művészeti ágak jeles képviselőivel, írókkal, költőkkel, zeneszerzőkkel és nemzetünk több szellemi kiválóságával is személyes kapcsolatba, barátságba került, akiknek írásai, zenéje, gondolatai szervesen beépültek művészi világába."

Joomla templates by a4joomla